Bárkány Jenőné Kállai Olga
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
Részletek
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba költöztek. Az Új Szó munkatársaként főleg képzőművészettel foglalkozott.
Mousson Tivadar
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból....megnyit →
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból....megnyit →
Részletek
Mousson Tivadar (SZM)
(* 1887. dec. 15. Hőgyész, † 1946. nov. 6. Trencsén) Festőművész. 1905-ben érettségizett Baján, 1905–1909 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját. 1911-től Nagymihályon rajzot tanított, s itt maradt az államfordulat után is. 1919-ben elbocsátották az iskolai szolgálatból. 1920-tól Kárpátalján élt. 1942-ben agyvérzés érte, ezután akvarellel festett. 1944-ben a fiához költözött Trencsénbe, két év múlva ott érte a halál. Népies zsánerképeivel vált ismerté – posztimpresszionista kompozíciói vásárok, népünnepélyek színes forgatagát jelenítik meg. 1930–1933 között több egyéni kiállítása volt Osztraván, Pozsonyban, Eperjesen, Rózsahegyen. 1956-ban Kassán, Eperjesen, Nagymihályon életmű-kiállításon mutatták be alkotásait. 1967-ben a nagymihályi Zempléni Múzeumban állandó tárlatot kapott.
Rév József
Részletek
(* 1892. Nagymihály, † 1944. Auschwitz) Költő. Jogot tanult Pozsonyban, majd Selmecbányán dolgozott ügyvédként. A Kassai Naplóban és vidéki lapokban publikált. – Fm. Készülődöm (v., 1911); Dalol a csend (v., 1924); Még nincs későn (v., 1936).
Szabó Béla; Meller Bernard
Részletek
Szabo Bela (FI)
(* 1906. szept. 21. Nagymihály, † 1980. okt. 16. Pozsony) Költő, író. 1949–1970 között az Új Szó szerkesztője. Noha pályája elején verseket is írt, elsősorban prózai művei révén vált ismertté. – Fm. Felszakadt gondolatok (v., 1928); Éhes vagyok! (v., 1931); Érett szegénység (v., 1935); Ezra elindul I–II. (r., 1935); Az első ajándék (elb., 1951); Marci, a csodakapus (ifjúsági r., 1955); A menyasszony (r., 1956); A család kedvence (r., 1958); Ebek lázadása (r., 1964); Hűség (r., 1968); Mindhalálig (r., 1972); Nehéz búcsú (cikkek, elb., 1981). – Ir. Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. (1968); Turczel Lajos: Írás és szolgálat. (1965); Szilvássy József: Nehéz búcsú. (Új Szó, 1981); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I. (2000.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).